Kiállnék az esőre, ha az le tudna mosni,

ha le tudná, ami mi miatt kiállok rá,

csak ha tudná, mi miatt állok rá.

De az eső kint esik, én meg bent,

idebent esek el magamtól, padlóra,

idebent nem esett eső már egy ideje.

Az utcán narancssárgán villognak a jelzőlámpák,

Narancssárgán villognak monoton összehangolva, meg áznak.

Ázhatnának meg villoghatnának bennem is, könnytől, láztól.

Mert ők is narancsban villognak egy ideje,

mert én sem adtam magamnak zöld utat már jó ideje.

Lecsurgó esőcsepp lennék egy lámpaoszlopon

lecsurognék mint esőcsepp, de nincs nálam eső, nem megyek.

Nem megyek, csak állok, esőt és lámpákat nézek az utcán,

Nem megyek, csak el, aludni a francba, csuromvizes ágyneműben.

Nem érte meg kiülni.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük