🕑 Olvasási idő: 1 perc

Parkban ülni hogy meleg van,
nem esik az eső és csak nézed
ahogy a meleg nyári szellő fújja
a fák leveleit.
Zöldek.
Sárgaságukat elhagyva,
megölve a barnaságot.

Vidáman táncolnak,
miközben téged nézlek.

Arról mesélsz, milyen jó volt a fesztivál
milyen kár hogy nem mentem.
Az ajánlás jól sikerült,
néha még szórakozni is tudtál.
Azt képzelem rám gondoltál,
hogy nem én vagyok a barna az életedben,
hanem a zöld,
aki mindig visszatér, és mindig vidám.

Bőröm sárga lesz,
elköszönsz tőlem.
Drágám, mennem kell,
de örülök hogy láttalak,
megölellek,
azt képzelem nem csak a szél fújt oda.
Ágaidba kapaszkodom, egyre jobban,
elengedsz, és zuhanok.

Egy másik világban
örökzöld vagy.
Nem engeded a vidámságot,
csak a régi emlékeket újakra cseréled.
Veled tartok kezdettől végig,
sosem köszönünk el egymástól.
Két hét kihagyásokkal öleljük egymást,
ha a szél összefúj minket.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük