🕑 Olvasási idő: 1 perc

Napok óta mély depresszió gyötör.
Néhány tabletta segíthetne.
Vagy ha csak többet aludnék.
De kinek van ideje arra?
Évfordulók sokasága.
Mostanság egyre több, úgy érzem.
Beköszön néhány seb.
Mondják: igazam volt.
Mégis csak nevetnek.
Miért ne tennék?
Már én se hiszem el.
Azt, ami volt.
Azt, amit láttam.
Mert "én nem voltam".
És tessék vígaszdíj.
És el is van tusolva.
Én meg jópofán,
udvarias félmosollyal,
valójában csak örülhetek,
hogy még így is viszonylag jól megúsztam.
Ez a sor hosszabb lett.
De nem bánom már az esztétikát.

Valamit megint látok.
De nem hiszek már benne,
Nem árulnám el most mindazt,
Amit magamban akkor helyre tettem.
Így inkább idegennek tartalak,
És tagadlak, nincs bennem semmi.
És benned se lehet.
És kérlek jelét se add.
Hagyj elveszni álmokban,
Még ha minden test-tükörképben is
Valójában inkább téged látnálak.

Tévedni szabad. Néha akciós is. Így olcsóbban megúszod.
Én inkább elhiszem ezt.
És hagyom.
Ennyiben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük