🕑 Olvasási idő: 3 perc

Amikor kitaláltam, hogy veszek magamnak egy "motivációs könyvet", egy héten keresztül kutattam a könyvesboltokat, hogy megtaláljam a megfelelő darabot, ugyanis borzasztóan féltem attól, hogy olyanért adok ki pénzt, amelyben majd valami Szabó Péter – alias 21. századi Jézus – féle "TE EGY CSODÁLATOS EMBER VAGY, ÉRTED?" és társaival futok össze.
Kezdjük ott, hogy a "motivációs könyv" megfogalmazás rossz ötlet volt, ugyanis nem kifejezetten ilyet kerestem – csak valamit ilyesmit. Végül is találtam kettő-három könyvet melyek kegyeimért versenyeztek, többszöri beleolvasás után én pedig a "Tartsuk kézben a hétköznapjainkat – Napi rutin, fókusz, és ötleteink megvalósítása" című darabot vittem haza. Miért? Mi esett le már a könyvesbolti tíz-tizenötperces olvasgatásom után?

  • Konkrét tartalom: "…ötleteink ne csak megszülessenek, hanem meg is valósuljanak". Pedig ez nagyon olyan témának hangzik amiről nagyon sokat lehet rizsázni, igaz? 
  • Több szerző: Fülszövegben is ezzel promózzák, szóval nem volt nehéz nem észrevenni: húsz, maga területén meghatározó és sikeres alak állította össze a kötetet. Nyilván nem ismertem egyiket se. Maximum úgy, ha volt valami magyarázat, hogy "jajj, hát persze, ez ennek meg ennek a cégnak az alapítója!"
  • Konkrét célközönség: Ahogy sok mást is, ezt is kifejtem később bővebben, de lényeg, hogy üzletembereknek, vezetőknek, művészeknek, vagy bármilyen alkotómunkát végzőknek egyaránt kíván szólni a könyv.
  • Változatosság: Az első lapozgatás után rájöttem, hogy a könyv nem csak egy fejzetekre bontott összefügggő szövegblokk. Maguk a fejezetek egész rövidek, egy lélegzetvétellel olvashatóak, ezeket pedig rendszerint követi egy idézet, interjú, vagy összefoglaló az elmúlt néhány fejezet legfontosabb dolgairól.

Miről szól?

A könyv nem több annál, amit ígér. Nincs semmilyen marketingszöveg a borítón, ami azt állítaná, hatalmas fordulatot fog venni az életed, vagy jobb emberré válsz majd. Egyszerűen csak mesél, tippeked az, és tanítani próbál. 

Mivel nem ígér világmegváltást, így ha elolvasod, arra is fel kell készülnöd, hogy lesz benne olyan dolog, ami számodra egyértelmű, vagy már hallottál róla. Nekem például akkor voltak ilyen érzéseim, amikor a multitasking hátrányairól vagy az egyedüllét fontosságáról írt.

Megvalósítható, mégis hétköznapi tippekről és módszerekről mesél, amiket egyáltalán nem nehéz megtanulni, főleg nem megvalósítani. Az, hogy rád nézve melyiket találod hatékonynak, és hogy mennyire akaraterőd lesz a megvalósításhoz, már csak rajtad múlik (bár néhány bekezdés konkrétan arról szól, hogyan legyen meg maga az akaraterő). 

Több módszert és elméletet is létező kutatásokkal támaszt alá. Az egyetemen szociológia szemináriumokra kellett olvasnom könyv és tanulmány részleteket óráról órára – a könyv ezen részei tisztára ezt a hangulatot idézik meg bennem. Sokszor van szó szervezetünk biológiai igényeiről is.

Kiknek ajánlanám?

Akiknek gondot okoz kézben tartani hétköznapjaikat. Legyen szó teljesen átlagos hétköznapi teendőkről, suliról, munkáról, vagy nyilván ezek kombinációjáról.

"Mindenkinek, aki alkot" – szerepel még egy ilyen mondat is az első fejezet előtt. 

Gyakorlatilag a célközönség behatárolásának ez az egyetlen konkrét pontja: a könyv azoknak szól, akik kreatív munkával foglalkoz(ná)nak, viszont megakadályozza őket néhány tényező.

A kreatív munkát viszont a fejezetek során nagyon szélesen lehet értelmezni: van olyan rész, ami teljesen az üzleti életben dolgozóknak lett címezve, ami konrkétan a művészeknek szól (sőt, ami meglepett, hogy célzottan íróknak!), marketingeseknek, mérnököknek, stb. De nagyrészt igyekszik általánosan megszólítani az alkotni vágyókat.

Hasznos volt elolvasnom?

Teljesen élesben még nem próbáltam ki. Mióta olvasgatom a könyvet, még nem volt olyan életszakaszom, ahol nagyon szorítottak volna a hétköznapok. Közvetlen előtte viszont volt ilyen, és éreztem, hogy nem is lenne minden olyan feszült, sokkal több dolgot tudnék megcsinálni sokkal hatékonyabban, ha változtatnék valamit a rutinjaimon és szokásaimon. Ekkor még kevesebb, mint fél év telt el, hogy elköltöztem szüleimtől, és volt rá példa, hogy erősen kellett dolgoznom azon, hogy a túlzott marhanagy szabadság ne forduljon át valami kaotikusságba.

Nyilván annak ellenére, hogy az utóbbi egy-két hétben nem voltak rendszeresen túlzsúfolt napjain, egyrészt még tudtam hasznosítani a könyvben olvasottakat, másrészt pedig olvasás közben is érezné az ember, ha valami hülyeségről írnak. Ez utóbbi nem jelentkezett. 
Megváltás vagy fordulópont valóban nem is jött el az életemben, de amellett hogy sok ötlet inspirált, felírtam címszavakban azokat a dolgokat, amiket majd meg kell jegyeznem, ha nem akarom hogy csak üres fecsegés szerepét (ja, ja, persze, hasznos ez) töltse be a könyv az életemben. 
A kérdésre válaszolva: igen, hasznos volt. Közvetlen fogalmazás, mégis komoly témák, és többnyire tényleg hasznosítható tartalom – ez jut eszembe, ha most itt ránézek mellettem. Nem rossz könyv.

Ez a mostani bejegyzés egy könyvkritika volt, viszont várható majd egy olyan bejegyzés is a Miszin, ahol arról fogok mesélni, hogyan (vagy ne ajd' Isten, hogyan nem) váltak be a könyvből tanultak egy kis idő elteltével.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük