Miért is fontos a közösségi média?

🕑 Olvasási idő: 3 perc

Reggel szól a telefonodon az ébresztőóra. Kikapcsolod. Kicsit visszaalszol, majd újra szól és te újra kikapcsolod. Arra gondolsz, valahogyan ébren kéne maradnod. Elkezded böngészni, ki mit csinált az életével este óta. Instagram, Messenger. Facebook. Twitter, Tumblr, de ez csak azoknak, akik igazán komolyan gondolják. 
Kikelsz az ágyból, wc, elkezdesz írni félig éber állapotban az ismerőseidnek, reggeli közben válaszolnak, közben a YouTube-ra tévedsz. Videókat nézel, miközben kicsit odaégeted a reggelit, majd mire megeszed, már egy teljesen új részére tévedsz a kultúrának. 
Elkezdesz készülődni, hajvasalás, hajgöndörítés, fésülködés, szól a zene, majd elkezded nézni a klippeket. Öltözés közben még írsz pár barátodnak, munkába menet cikkeket olvasol az Index-en. 
Munka közben ha írnak, válaszolsz, hazafelé rátalálsz egy blogra, utánanézel ki írta, elkezded olvasni a blogot. Véletlenül később szállsz le, majd elmeséled hazafelé menet a barátaidnak. Nevetve válaszolnak. 
A metróról leszállva elszívsz egy cigit, nyomsz egy szelfit, majd  feltöltöd instára, telenyomod hashtag-ekkel, #endoftheday #workhard #cigarette #nemvagyokrászokva #alkalmi #felnőttélet. Igazából nem érzed magad felnőttnek, tudod hogyha hazaérsz újra csak a gépedet nyomkodva semmittevéssel töltöd az időt. 

Kérdés, miért is fontos mindez? 
Miért érezzük azt, hogy minden egyes pillanatban elérhetőnek kell lennünk?

 

Miért töltik az emberek a szabad perceiket azzal, hogy lecsekkolják, mi történt? 

  • egy csoport találkozni szeretne. nem előre megtervezik az egészet, hanem csoportbeszélgetés formájában, vagy még rosszabb, egy eseményen keresztül tudatják egymással, mikor is legyen a találkozó
  • meeting egy szakmai dologgal kapcsolatosan. csoport, ahova információkat ír ki az admin
  • koncert. esemény. a hely Facebook-os oldala megszervezi, reklámokat csinálnak és megoldják mindazt, amit régebben az újságokban feladott hirdetésekkel tudtak elérni. 
  • tanfolyam, korrepetálás, egyetemi különleges tanóra. szintén event. vagy az egyetem oldalán egy facebook kiírás.

Baráti telefonhívás? SMS parti az éjszakába nyúlóan? Olvasással eltöltött éjszakák? 

Ugyan. 
A mai világ nem erről szól. 
Belépünk Messenger-be, vagy felugrik egy fej, elolvassuk az üzenetet, majd mosolyogva válaszolunk és chatelni kezdünk. 
Megismerünk egy embert és nem a személyes kávézások, találkozók döntenek, hanem hogy milyen hangulatjeleket használ és írásban mennyire karakteres a stílusa. 
Párkapcsolatban vagyunk és nem a párunkkal vagyunk, nem rá gondolunk, hanem felszínes dolgokról váltunk oda-vissza üzenetet. 

Régi barátságokat nem szülinapi meglepetés látogatással, hanem egy "Szia! Hogy vagy? Rég beszéltünk" sablonszöveggel intézünk el. 
A telefont nem arra használjuk, hogy telefonáljunk, vagy szabadidőnkben játékokkal szórakozzunk, hanem hogy mindent azon csináljunk. 

A kérdés a következő, mi lesz így a könyvekkel? A személyes találkozókkal? A barátságokkal? 

Én letöröltem a telefonomról ismét a facebookot.

És megfogadtam, hogy amíg fel nem ébredek, a lefekvésem előtti időszakban és a munkahelyemen nem fogok telefonozni, sőt, hacsak nincsen valami eget rengetően fontos dolog, gépezni sem, a zeneváltáson kívül. 

Egy ember átlagosan minimum két órát tölt naponta beszélgetéssel. Ez lehet olyan öt percekből összerakott két óra, mikor mást nem tudnánk csinálni, lehet olyan öt perc, amikor éppen munka közben üresjárat van, de lehet egyben, a YouTube előtt töltött két óra, vagy ilyesmi. 
Persze a két óra nagyon a minimum. Szerintem. Hogyha nekem össze kellene adnom, minimum 5 óránál lehetek.

És hogyha eléggé elborzadtunk, lehet számolni a filmnézést, a sorozatnézést és az egyéb olyan dolgokat, amik nem nagyon juttatnak minket előrébb az életben. 

Elgondolkodtató. És elborzasztó. Egyszerre. Szomorú, de mégis csodálatos, hogy nem kell várnunk órákat, hogy kapcsoljanak minket telefonon, mert csak egy lokális telefonfülkéje van a városoknak. 

 

 

Hasonló bejegyzések

Teszt

🕑 Olvasási idő: < 1 perc

Szólj hozzá!

miszi-inverted-colors2

Havi Miszi

Ha tetszik ez az egész, amit csinálunk, jó hírünk van: jelenleg nap mint nap azon (is) dolgozunk, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akikből igazi, vérbeli "Miszis" lehet. Akár Te is lehetsz a következő ilyen!

Legyél Te is Miszis!

Toborzóink nagy valószínűséggel jelenleg is jelentkezéseket olvasgatnak - a Tiéd is nagyon szívesen fogadjuk, ugyanis nemrég tagfelvételt hirdettünk! Keressük az új Misziseket.

A Miszi Online egy online művészettel, kultúrával, kifejezetten irodalommal foglalkozó magazin.

Központi e-mail cím: info@misziart.com

Az oldalon található irodalmi alkotások a Miszi Online szerzőinek saját szellemi termékei (ellenkező jelzés ellenében), azokat szerzői jog védi.

Támogatás

Rólunk

Impresszum

Elérhetőségek

Adatvédelmi nyilatkozat