Rövid. Tartalmas. Hatásos. Tanulságos. Ezekkel a szavakkal lehet talán a legjobban jellemezni az öt részes Patrick Melrose című sorozatot. A rövid történet különlegessége, hogy összefüggéseiben és részleteiben mutatja meg, hogyan hat egy felnőtt emberre egy elfojtott bántalmazott gyerekkor, és mi is lehet a kiút ebből. De lássuk részleteiben.

Persze a poént itt sem szeretném lelőni, szóval törekszem arra, hogy nagyvonalakban meséljek ezekről a részletekről. A történet lényege, hogy van Patrick, felnőtt ember, jómódú családból, heroin függéssel. A sorozat azzal nyit, hogy miközben éppen belőné az aznap reggeli adagját, kap egy hívást, miszerint az apja meghalt. És ennek Ő nagyon is örül. Az elsőre abszurdnak tűnő reakció megértésére a sorozat már az elején kezd információkkal dobálni, amikből szépen lassan össze is áll a kép, hogy mit is takart az a sorozat folyamán olyan sokszor említett "bonyolult kapcsolat" Patrick és az apja között, és magyarázatot is kapunk a furcsa reakcióra. De ez tulajdonképpen csak a legeleje.

A sorozat párhuzamosan ugrál az idősíkok között. Az első részekben a jelen és a régmúlt dominál, majd miután előre ugrik a sztori egy kicsit az időben, megjelenik a közelmúlt is, hogy minden utalás, karakter, esemény magyarázatot kapjon. Szükséges egy kis koncentráció, hogy megfelelően követni lehessen a személyeket, hogy hogyan kapcsolódnak Patrick életéhez, illetve, hogy egészen pontosan mi után mi következik.

Na de mit is ad ez a sorozat, ami miatt annyira jó?

Egy kerek képet, és magyarázatot. Végigvezet minket Patrick múltján, hogy megértsük a jelenét. Végigvezet minket a jelenén, hogy lássuk a jövője nem a semmiből került elő, hanem kemény küzdelmek, és nehéz feldolgozások eredménye. A sorozattal törekednek arra, hogy a megfelelő szimbólumokkal, és hatásokkal érthetővé válljon, mi minden tört el a gyerekkorába, és ennek a gyerekkornak a szilánkjai hogyan hasogatják a felnőtt Patrick elméjét, arra kényszerítve, hogy szép lassan az önpusztítás útján végigsétáljon. Végül bemutatják azt, hogy milyen hosszú út vezet ahhoz, hogy a gyógyulás útjára lépjen, mennyi minden változik közben benne, és körülötte, valamint mi minden marad emellett állandó. Milyen félelmeken, fájdalmakon, veszteségeken kell keresztülmennie, amíg eljut addig a látszólag egyszerű tevékenységig, ami valójában a legnehezebb: beszélni tudjon róla. És persze a végén kapunk egy szép karakterfejlődést is.

Tanulságos sorozat, empátia fejlesztő, és nem túl hosszú. Ja és Benedict Cumberbatch játsza a főszerepet. Szóval mindenképpen csak ajánlani tudom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük