🕑 Olvasási idő: 2 perc

„A problémák mindig jóval korábban kezdődnek, mint ahogy láthatóvá válnak.” – Szól az idézet, mely remek összefoglalója a nyolc részből álló évadnak. Az Éles tárgyak az a sorozat, amely kíméletlenül vezeti végig a nézőt egy olyan aknamezőn ahol szépen, fokozatosan robban fel minden, amit egykor felépítettek.

Mindenek előtt járjuk körbe, hogy hány zseniális figurának kellett összeállnia ahhoz, hogy a sorozat megszülessen. Gillian Flynn (Holtodiglan) megírta a könyvet. Marti Noxonnal adaptálták. Jean-Marc Vallée (Mielőtt meghaltam) megrendezte és megvágta. Az említett történetről azonban csupán ennyit: A magának való riporter, Camille Preaker (Amdy Adams) főnöke utasítására mintegy száműzetésként tér vissza szülővárosába, hogy a Wind Gapet felbolygató gyermekgyilkosságról írjon. Munkáját nem csupán az ezzel szembeni passzív ellenállás nehezíti meg hanem a családjához, főként rideg anyjához (Patricia Clarkson) fűződő kapcsolata is.

A sorozat fő mozgatórugója tehát a tettes kilétének felderítése, a nyomozás azonban igen lassan és bizonytalanul halad, konkrétumok helyett pedig igen erősen jelen van a jól ismert kisvárosi ujjal-mutogatás. A fő szál mellett azonban az összetett és igencsak árnyalt kapcsolatok és sokarcú karakterek adják a történet nagyon beteg különleges hangulatát. Itt biztos, hogy senki sem az, akinek látszik és a néző előre retteg, hogy az általa már valamilyennek megismert szereplő mikor rántja le magáról a leplet, hogy alatta megismerjük a mocskos valóságot.

Elengedhetetlen megemlíteni a történetvezetést amelyet a rendező alkalmaz és amely formailag annyira jellemzővé varázsolja a sorozatot. Az alapvetően lassan kibontakozó történetet hirtelen vágásokkal tűzdeli tele Vallée, melyek a cselekményt nem zavarják meg, a nézőben azonban számos kérdést vetnek fel. A néző pedig egyre csak várja és várja ezeket a kis morzsákat, hogy képzeletében összegyúrhasson belőle valamit.

Szóljon hát még pár sor a fantasztikus színészi teljesítményről, Amy Adams mogorva ÉS rendkívül szerethető stílusáról, Patricia Clarkson hűvös, nyugodtságnak álcázott folytonos feszültségéről vagy Amy szerkesztőjét játszó Miguel Sandoval szarkasztikus gondoskodásáról aki a háttérből kíséri végig a történet alakulását.

Az Éles tárgyakat megtekintésre ajánljuk mindenkinek, akinél a beteg szó pozitív jelzőként szerepel!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük