🕑 Olvasási idő: 2 perc

A tavalyi évben valahogy június közepe táján hallottam először erről a versenynek nem nevezhető kihívással.

Alapvető lényege a National Novel Writing Month-nak az, hogy egy hónap alatt egy kitűzött szószámot teljesíteni kell.
A szervezők évente két ilyet szerveznek, az egyik novemberben, a másik pedig most, júliusban van. A kettő között egy hatalmas különbség van. Míg a nyárit tábornak nevezik, és saját magunknak adhatjuk meg az elérni kívánt szószámot, a novemberin mindenkinek adott, hogy egy 50000 szavas regényt, regénykezdeményt, novelláskötetet, verseskötetet, ódát vagy akármit kell írnia.
Tavalyi évben 20000 volt a célom, amit másfél hét alatt 5000 szó híján majdnem teljesítettem, de a hó közepén meggondoltam magam, és feladtam. Amire nem vagyok büszke, sőt igazából legszívesebben letagadnám, de az idei évben teljesen komolyan és célirányosan mondom, hogy meg fogok írni egy 50000 szsószámú irományt.

A csavar ebben az, hogy a tavalyit folytatom, mert nem szeretnék belekezdeni még egy regénybe, amit lehet hogy utána soha nem fogok befejezni.
Eltelt két hét, azóta minden változott, rengeteg dologra rájöttem. Most 15-e van, és az a helyzet, hogy csúnyán le vagyok maradva. Nem hiszem, hogy teljesíteni fogom, de arra vagyok kitalálva, hogy bizonyítsak és hogy stressz alatt még jobban teljesítsek.

Na meg persze bizonyítanom kell.


A tavalyihoz képest be kell vallanom, hogy nehezebben megy. Habár ott nem volt közel sem ennyi a cél, mint most, mégis egy hét alatt többet írtam mint jelenleg a fél hónap alatt. És ez elkeserít.
Amikor este leülök a gép elé valahogy nem érzem a késztetést, hogy akkor nekiálljak, és valami tényleg hasznosat kiadjak a kezem közül. Azért mondom ezt, mert újonnan kapott ötletem az, hogy egyszavas mondatokból álló novelláskötetet írok.

És most, amikor írom ezeket a sorokat rájöttem, hogy… 

…a NaNo tényleg csak egy önmotiváció, amit hihetetlenül jól megszerveztek egy verseny formájába.

És az is tudatosult benne, hogyha most nem írok, elvesztem az összes életerőmet, akaraterőmet és hitemet azzal kapcsolatosan, hogy a nyáron be fogok fejezni valami olyan dolgot, amit egy egésznek lehet majd nevezni.
Az írásom meg, hogy összefoglaljam… Rájöttem, hogy amit tavaly elkezdtem, és idén be szerettem volna fejezni, úgy ahogy van, repülhet a kukába. Lett egy ötletem, amit elkezdtem, de nem terveztem meg előre és pont ez jelentette azt benne, hogy sikeresen orra buktam. Át kell gondolnom mit akarok kihozni a maradék időből, de a lehető leggyorsabban.
ZenehallgatáskávémindegymilyennapszakvancsakhadírjakON. VilágproblémákételcsakpisilnimegyekkiaszobábólOFF.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük