🕑 Olvasási idő: 4 perc

Munka suli mellett? Valószínűleg már a két szótól külön-külön is feláll a szőr a hátadon, nemhogy még a kettőt egyszerre emlegetve. Pedig tudom, hihetetlen de nem embertelen dolog gyakornoknak lenni, miközben egyetemen, főiskolán, OKJ-n, vagy hasonló képzésen tanulsz. Amellett, hogy nem embertelen, igazából még egészen teljesíthető is, ráadásul számtalan dolog miatt előzheted be a többi diákot.


Biztos tudod, ki a gyakornok?

Fontos leszögezni, hogy a diákmunka és a gyakornokság fogalma gyakran összeforr, hiszen a legtöbb gyakornoki helyet a diákmunkával foglalkozó iskolaszövetkezeteknél lehet megtalálni, de míg diákmunka alatt érthetjük a gyorséttermi lehetőségeket, az egyszerűbb irodai adminisztrációs és/vagy iratlefűzős melókat, szórólapozásokat, és hasonló, leginkább diákokra szabott munkákat, addig a gyakornoki pozíciók megfelelnek a „felnőtt” dolgozók által ellátott feladatoknak.

April a Parks and Recreation sorozatbol nem biztos, hogy a legmotiválóbb példa

Az előző sorban a felnőtt szó köré képzelj jó nagy idézőjelet. Egy tényleges gyakornoki helyet biztosító munkahelynél ugyanis alig lehet észrevenni a különbséget egy teljes pozícióban ott dolgozó és egy gyakornok közt, hiszen mindkettőjüket ugyanúgy munkavállalóként kezelik: a gyakornok is részt vehet a megbeszéléseken és gyűléseken, ugyanúgy lehetnek ötletei és javaslatai, ugyanúgy adhat visszajelzéseket, és vehet részt a döntéshozásban, mint egy több ideje szakmában mozgó illető. Ami különbség lehet – teljesen érthető módon, egyébként –, hogy a gyakornok

  • több iránymutatást és tanítást kap
  • részmunkaidőben dolgozik ott (leggyakoribb a heti 20 óra) tanulmányai miatt
  • rugalmasabb időbeosztában jár be
  • iskolaszövetkezettel intézi/intézteti munkaügyeit (fizetés, felmondás, adatváltoztatás, panasz stb.)
  • kevesebb fizetést kap – sajnos a szamárlétrának nem véletlen vannak lépcsői.

Rosszabb esetben a gyakornokság sajnos nem az előző bekezdésben említettekről szól: ha gyakornok vagy, de igazi feladatok helyett kávét főzöl vagy fénymásolsz, akkor a munkáltatód nagy valószínűséggel kihasznál, mert a valódi gyakornokság nem erről szól – így semmiféle értékes tapasztalatot nem szerzel, semmiben nem fejlődsz, és semmi csudijó dolog nem lesz igaz rád vagy a szituációdra azok közül, amiket ebben a bejegyzésben is írtam.


Miért jó gyakornoknak lenni?

  • Tapasztalatot szerzel már tanulmányaid alatt
  • Nem kerülsz bele a „legyél fiatal, de legyen x idejű tapasztalatod is” ördögi körbe
  • Akár olyan területen is lehetsz gyakornok, amihez nem feltétlen kapcsolódnak eddigi tanulmányaid 
  • Nagyobb eséllyel helyezkedsz el olyan területen a jövőben, ahol tényleg jól fogod magad érezni
  • Nem fog váratlanul érni a „nagybetűs élet”, ha kilépsz az iskolapadból
  • Kapcsolatokat építhetsz a szakmában még mielőtt végzettséget szereznél
  • Ha szimpatikus munkahelyet találsz, nem kell félned a munkanélküliségtől, mert lehet felvesznek majd teljes állásba is
  • Fizetést kapsz 😉

Na de meg lehet élni gyakornokságból?

Ha egy 1000 forint/óra bérezésű munkát vállalsz heti 25-30 órában, vagy olyat ami 1200 forintot fizet óránként és heti 20 órát dolgozol, akkor bruttó kereseted megütheti a minimálbért, és a nettó, kézhez kapott összeged is hatszámjegyű lesz. Ha ilyen lehetőséget találsz, vagy esetleg most is így dolgozol, érdemes belegondolni, mennyire szerencsés vagy, mert sokan egész életükben nem keresnek annyit, mint Te gyakornokként. Bár az 1200/óra bérezés ritkább, de 1000-es órabért egész gyakran lehet találni a fővárosban (vidéken a 900/óra szokott jónak számítani). 

Gyakornok viszont nem csak részmunkaidőben egyetem/főiskola mellett lehetsz: passzív félévet is áldozhatsz a munkára, vagy tanulmányaid után, ha még nem akarsz főállás szinten elköteleződni, akkor is tudsz gyakornoki pozíciót találni magadnak, ebben az esetben pedig

nincs is akkora ég és föld különbség a gyakornoki és a többiek bére közt.


Tényleg meg lehet csinálni, ráadásul tanulás mellett?

Erre van egy nagyon csavaros és ütős válaszom: igen. Tudom, tudom, azt gondolod, ez azért nem ennyire egyszerű. És tényleg nem az. Függ attól, milyen szakra jársz pontosan, mennyit kell ott tanulnod, csinálsz-e valamit a tanuláson kívül (amit nem vagy hajlandó, vagy nem tudsz elengedni egy gyakornokság miatt), hogy hol laksz, és persze attól, van-e egy kialakult érdeklődési köröd, hogy mennyire tudod, mivel szeretnél foglalkozni a jövőben. A gyakornoki hely választásánál már nem tudod bejátszani azt, amit be lehet középiskolánál vagy akár felsőoktatásban is, hogy „azért megyek ide, mert még bármi lehet belőlem”. Gyakornoki helyre nem azért mész, hogy utána lehessen egy utad, amin elindulhatsz – a gyakornoki helyen már vagy valahol, az már az indulás

Az, hogy lesz-e rá időd, azon is múlik, hogy szeretnél-e csinálni időt

(ez szerintem nagyon sok dolog esetében igaz). Természetesen biztos vannak olyan élethelyzetek, amikor fizikailag lehetetlen megfelelően beosztani az időt, de a legtöbb esetben a sok tanulás vagy elfoglaltság miatt alapból azt mondják, “nincs idejük rá”, pedig meg sem próbálták úgy szervezni, hogy működjön

Ha csak kötelességből vállalnál gyakornoki pozíciót – mert például kell a pénz, vagy mert szüleid azt mondták –, és egyébként teljesen úgy állsz hozzá, „úgysem fog menni”, „nem lesz időm”, „fáradt és motiválatlan leszek”, akkor inkább hagyományos diákmunkát keress. A gyakornokokra számítanak a munkaadók, és azért veszik fel őket, mert úgy vélik, érdeklődnek az adott terület iránt. Ha kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítened, akkor inkább szánj időt egy tényleg szimpatikus lehetőség megtalálására, mert ha csak úgy beadod valahova a jelentkezésed, és pont nem passzolnak az elképzeléseid a hely elképzeléseivel, akkor csak elveszed a saját kedved a későbbi munkától.


Egy gyors személyes sztori

Én sem hittem volna anno, hogy tényleg bele fog férni az időmbe egy gyakornokság, és hogy tényleg tudok így is egészségesen működni. Már nagyjából fél éve keresgéltem marketing gyakornok lehetőség után, mert tudtam, hogy ez a dolog érdekel engem, és szívesen fordítanám heti 20 órám arra, hogy ezzel foglalkozzak. Emellett pénzre is szükségem volt az albérletemhez, de úgy voltam vele, hogy inkább keresek egy gyakornoki pozíciót, ami a jövőmre és a karrieremre nézve is jó döntés, minthogy például egy gyorsétteremben helyezkedjek el (ahol ugyanazt a pénzt kaptam volna meg nagyjából). Majdnem egy évig dolgoztam az egyik legnagyobb állásportálnál, mellette pedig egyetemre jártam – nappali tagozaton –, diákszervezetben munkálkodtam, foglalkoztam a Miszivel is, és még a kikapcsolódásra is jutott időm (̶r̶á̶é̶r̶t̶e̶m̶ ̶m̶á̶s̶n̶a̶p̶o̶s̶a̶n̶ ̶e̶g̶y̶ ̶e̶g̶é̶s̶z̶ ̶n̶a̶p̶o̶t̶ ̶v̶é̶g̶i̶g̶f̶e̶t̶r̶e̶n̶g̶e̶n̶i̶)̶.̶

A korábbi munkahelyemen egy gyakornoktársam több, mint másfél órát utazott a munkahelyre (ez napi 3 óra út), a gyakornokság mellett pedig táncot tanított, és ő is egyetemre járt (és ő BME-re, szóval nem ér beszólni, hogy nekem csak azért ment, mert Corvinusos vagyok 😉 ). Bár nem láttam bele annyira az életébe, sem az időbeosztásába, de gondolom neki is voltak kérdései afelől, hogy ez mégis hogy fog összejönni. És összejött, mindkettőnknek – bár sztorik alapján nem mindig lazán, de mindig sikeresen.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük