Lenger Nóra: Pénteki eső

🕑 Olvasási idő: 2 perc

A kedvenc péntekeim azok, amikor esik az eső. Mást ez persze biztos lelomboz, hiszen rontja az esti program kilátásait, de nekem péntekenként iskola után semmi dolgom. A hátizsákomban hordok ugyan egy esernyőt illetve kapucnim is van, de ilyenkor egyiket sem veszem használatba és csigalassan teszem meg a haza utat. Egyetlen egy alkalmat sem halasztok el, amikor úgy ázhatok bőrig, hogy az nem probléma. Nyilván néhányszor alaposan sikerült már megfáznom emiatt, de egy kis orrfújás alacsony ár a szabadságérzetért, amit a hideg esőcseppek csiklandozása nyújt. Fülhallgatóval a kezemben bambultam az ajtóra, majd amikor elhatároztam, hogy nem rontom el a víz kopogó szinfóniáját és zsebre nyomtam markom tartalmát, abban a pillanatban ahogy megragadtam a kilincset, megszólítottál. Ugyan lehet, hogy a hátam mögött áltál, de biztos voltam benne, hogy te vagy az. Ezer közül is felismertem volna, ahogy te mondtad a nevem, minden egyes alkalommal egy félmosolyt csaltál vele az arcomra.
Ahogy félig hátrafordultam, a hajam épp úgy röppent, mint a szomszéd szomorúfűz ágai az őszi szélben, ez a gondolat pedig annyira szórakoztatott, hogy szinte nevetve kérdeztem vissza. Mivel nem értetted mi a fenétől lettem ilyen vidám, inkább csak úgy tettél mintha nem vennéd észre, tudom, mert ilyenkor mindig elkezded kapkodni a tekinteted. Megkérdezted nincs-e kedvem beszélgetni. Átfutott az agyamon a gondolat, hogy valószínű mire legközelebb pénteki esőhöz lesz szerencsém, túl hideg lesz már a felelőtlen játékomhoz, de be kellett látnom, hogy egy dolog van, amit a pénteki esőknél is jobban szeretek, az pedig a társaságod. Az ablakkal szemben ültünk le és egy ideig szidtad az időjárást, amit én csak csendben hallgattam, így témát váltottál.
Ezután bájos cseverészés és már egy órája tartott, hupsz nem is már kettő. Időközben elállt az eső, te pedig amint felfedezted ezt, útra készen felpattantál. Még most sem tudom, hogy rád haragszom jobban, vagy magamra, amiért akkor és ott nem löktem ki az ajtót és indultam haza.

 

 

Hasonló bejegyzések

Teszt

🕑 Olvasási idő: < 1 perc

Szólj hozzá!

miszi-inverted-colors2

Havi Miszi

Ha tetszik ez az egész, amit csinálunk, jó hírünk van: jelenleg nap mint nap azon (is) dolgozunk, hogy megtaláljuk azokat az embereket, akikből igazi, vérbeli "Miszis" lehet. Akár Te is lehetsz a következő ilyen!

Legyél Te is Miszis!

Toborzóink nagy valószínűséggel jelenleg is jelentkezéseket olvasgatnak - a Tiéd is nagyon szívesen fogadjuk, ugyanis nemrég tagfelvételt hirdettünk! Keressük az új Misziseket.

A Miszi Online egy online művészettel, kultúrával, kifejezetten irodalommal foglalkozó magazin.

Központi e-mail cím: info@misziart.com

Az oldalon található irodalmi alkotások a Miszi Online szerzőinek saját szellemi termékei (ellenkező jelzés ellenében), azokat szerzői jog védi.

Támogatás

Rólunk

Impresszum

Elérhetőségek

Adatvédelmi nyilatkozat